Novák Dorottya - festőművész

Novák Dorottya festőművész - Venice

Novák Dorottya festőművész - Velence

A transzavangard kortárs (contemporary) művészetnek az az egyik legnagyobb lélegzetű kihívása, ha nem proviniciális gyökerű, hanem világi-absztrakt. Az európai Cobra-csoport (1948-1950) összetalálkozott a "keleti kobrával". Az automatikus írásról és festésről nem könnyű dolog élményszerű vizuális elemzést adni. Az indiai óvoda, az iráni iskola és a római egyetem divattervező design világa Sz. Novák Dorottya festőművésznőt a vizuális tenger hullámaiba vetette, de szerencsés választásának köszönhetően partra szállt. A jin aurájú kozmikus energiák a maguk természetességével teremtővé váltak.

"Hagyd el a miértet" (Osho)

Crystallogenesis

Napjainkban a világ képzőművész eti tendenciái arra irányulnak, hogy a különböző világrészek kultúrájának együttgazdagodása váljék valóra. A művészet azonban nem lehet homogenizált, s az integrálódás nem jelenthet standardizálást. Így mindezen folyamat nem lehet csupán európai manifesztum. Ezért jelentett külön örömet, hogy Sopronban, Novák Dorottya világával találkozván, egy keletről hozott vizuális szellemiséggel is találkozhattunk.

"A kobra felszegi fejét, s emelkedik méltósággal, lassan egészen  a Napba. Nem búcsúzik el senkitől, még a barátaitól sem, hiszen egyedül kell megtennie a napút fényéveit." (Burkus József festőművész gondolatai a Novák Dorottyáról megjelent kiadvány előszavában.)

Ha tetszik, ha nem, a globális vizualitás őserdeiben a szépségeknek és titkoknak (enigmáknak) fényében leszünk képesek megvalósítani álmainkat.

"Mikor a szépet megismerik, felbukkan a rút is, mikor a jót megismerik, felbukkanik a rossz is." (Lao-ce)

Fertility - Megtermékenyülés

Manapság, az izmusok korában, nem könnyű profétának lennie egy vérbeli képzőművésznek. Főképpen, ha az illető egy adott kor vizualitásában továbbgondolva fejleszti ki a saját(os) eszközrendszerét.
Novák Dorottya művészetének megértését a keleti meditációkból kiindulva kellene kezdeni, de a felületek festett inuitív világa által közvetített látványképek európai gyökerekhez vezetnek vissza. A lírai absztrakt expresszionizmusa a Távol-Keletről magával hozott és a Közel-Keleten hozzá tett titkok kifejezésével jött a világra. Európa művészeti élete küzd hagyományaival, "rossz szokásaival", s a múlt nagy örökségein keresztül örvendezteti meg napjaink csodaváró tömegeit.

"Lét és nem lét szüli egymást, nehéz és könnyű megalkotta egymást, magas és mély kulcsolja egymást, sok hang összeolvasztja egymást, korábbi és későbbi követi egymást." (Lao-ce)

Celebrating Birth - Születés ünnepe

A valós és a virtuális, az elmúlt és a jelenkori múvészet egymásra hatása az ősingerekkel összekapcsolódva, a vágyhiteket felszínre hozva mutatják meg esztétikai arcukat. A tisztességes, álmodozó kortársművész, aki a gondolatokat és érzelmeket képes összekapcsolni, átéli világát, automatikusan fest. Mint Novák Dorottya. Kifejező eszközrendszerét megtalálva kapcsolódik az informel formanélküliséghez, az amerikai action painting faktúrás megfelelőjéhez és a kelet kozmikus, transzcendens világához. Továbbfejlesztett képi konvenciói meglepetésekkel szolgálnak, és elfelejtetik származásuk, keletkezésük helyét. Jackson Pollock képeihez kapcsolódóan a megértés és gyönyörködés attitűdjében a felületek által közvetített értékek intimitásukban is nehezen megközelíthetők. Viszont a lírai absztraktnak az École de Parison keresztül is vezet útja Hans Hartungig. A kalligrafikus kelet felé forduló művészeknek a sorában Novák Dorottya most, majd egy évszézadra rá, hozta nekünk a Távol-Kelet üzenetét.

"Az idő tükörképe az örökkévalóságnak, de pótléka is." (Simone Weil)

Symphony only for You

A művész térben megközelített vizuális alapelemei metaforikus értelmet is kapnak, mint külön-külön formák. Ezek a formák újabb és újabb meglepetésekkel szolgálnak, mivel emberi esztétikai értékeket hordoznak. Figurális formatartalmai - szemben az informel (tas) gesztus és action szándékkel -, magukon hordozzák a távol-kelet hatásokon túl a modifikációkat, melyek már mélyen metaforikusak. A felületi foltformák emberi nyomvonalainak titokzatos akcentusai a formai szétesések és újrakeletkezések jelei. Valójában a jól tagolt felületek törékenységükkel a teljességre törekednek. A bemutatott képeken jól megfigyelhető, hogy a pontok önálló életet élnek a térben. A vonalak is megszabadulnak kötöttségeiktől, sőt térmeghatározó szerepük van. A homorú és domború foltok, vizuális alapelemek a kozmikus alapsík felett lebegve, antropomorfizálódva, egységes formatest képzetének térillúzióját adják.

A kompozíciók a felületi elemek folyamatos mozgásában, a tér képi világában, szimmetrikusan és asszimetrikusan lebegnek együtt, átlós vagy centrális irányokba barokkizálódva. Az összefonódó síkfelületek spontán játékában a részformák egyértelművé válnak. Konkrétan pl. a Születés ünnepe c. alkotást vizsgálva láthatjuk, hogy a nagy, íves fröccsentések pontszóródásai térhatásukban a keletkezés illúzióját adják. A Lebegés címűn a formázott foszlányok formasejtetései segítenek hozzá az egész alakiságának megragadásához. Az ellentétes irányú formakapcsolódás a vonzás és taszítás állapotában, tagozódó erővel sejteti például a szerelmi mozgáserők irányát, végzetes sorsát.

Changing moment

A bemutatott univerzum (Látkép az űrből) és a többi szabadklónozású parafrázis egy-egy formai bravúrt rejteget. Csakúgy, mint a belső szivacsos üregesedések, vonaglások, rácsozások, díszítő pontsorok, organikus nyomok, szfinx-szerű formaképződmények, sziluettek, maszk-félék s egyéb, bizarrnak tűnő lélekgalaxisok. A kozmikus "index-relikviáknak" nevezhető csillámfaktúrák visszaverődve artikulálják a nagy foszlánytereket. Üzenetek a makrokozmoszból. A földhöz kötöttséget ezek a képsorok megszakítják. Szembetűnő az összhatás a keletkezés és pusztulás, az élet és halál szimbolikus körforgásában.
A világűrtől tehát nem vagyunk elválasztva.

"Az ok, amiért az ember boldogtalan lesz, amennyiben nem használja képességeit, magában az emberi létezés feltételeiben keresendő."

On another planet

Álmaink és életútjaink a lehetőségeinkről szólnak. Novák Dorottya erről beszél nekünk, képeivel. A lehetőségekről a színek szólnak legszebben. A természet örök földi ciklusaiban a sokféle érzet színbomlásában tobzódnak. A bomlás szecesszív színeinek őszi kloritja a zöldtől a citromsárgán, okkeren, barnákon keresztül eljut a feketéig. A zöld és a barna bőr és levél hatásait kedvesebbé teszik a rózsaszínek sziromhatásai. Az anorganikus földszínek és a metálkozmosz ezüst és arany ridegsége a csillagporokkal együtt elvezetnek bennünket egy transzcendens világhoz. Az ember mint parányi részecske csupán a nagy tektonikus, kozmikus folyamatok elszenvedője. Mi is nyújthat menedéket? A megvilágosodás!

Storm in China

A Novák Dorottya képeiben való meditatív elmerülés alkalmat adhat lelki felszabadításunkra. Szellemiségük talán Zarathusztra - Buddha - Nietzsche - Zen személyes üzetene az istenkereső embernek.
Novák Dorottya nem igazán a XXI, század kísérletező festő "hőse" - több annál! A posztmodern - ha tetszik, a transzavangard - világ lírai, filozofikus hangja ő, aki különleges fogékonysággal rendelkezik a belső, virtuális világok megjelenítésére, a feminin alkatú szépségek megteremtésére.

A sors meghatározó gyermekkori közegének egzisztencialista látványa is erő lehet önkifejező vizuális rendszerében, mivel a kelet és a nyugat összekapcsolásával jött létre.