Bálint Rezső

(1885-1945) Bálint Rezső minden egyes képében újra meg újra átéli azoknak a mestereknek sorvasztó, nehéz küzdelmét, akik az impresszionizmus és az utána következő irányok mezsgyéjén állva egy morális és fejlődéstörténeti forgatagban néztek egy tekintettel előre és hátra. Hite, intellektuális felépítettsége, vérmérséklete már a későbbi nemzedékhez utalja, látását a postimpresszionizmus célkitűzései irányítják, ámde a keze még tétován megremeg, a kifejezés eszközei még az impresszionizmusban gyökereznek. Ismételten megfürdik a sziporkázó színek zuhatagában, vissza-visszatér a napfényes térségek atmoszférikus feladataihoz, közben erélyes ecsetvonásokkal felméri a puszta formák súlyát, tartalmát és hitet tesz fiatal társai mellett. Nyugat 1923 Bálint Rezső festőművész nyomdásznak indult, majd Vesztróczy Manónál, Szablya-Frischauf Ferencnél festeni tanult. 1906-ban Nagybányán, később Párizsban tanult tovább. Első bp.-i kiállítása 1909-ben volt. 1910-11-ben Párizsban A. Modiglianival közösen bérelt műtermet a Montparnasse-on. 1911-12-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozott. 1919-ben Formák, foltok, vonalak címmel tíz kőrajzot tartalmazó mappája jelent meg Kosztolányi Dezső bevezető írásával. 1920-tól Szentendre mellett élt Izbégen és főleg tájképeket festett. Az MNG őrzi Anya gyermekével, Interieur, Kórházi jelenet c. képeit. Magyar Életrajzi Lexikon

  01   02   03   04   05   06   07   08   09   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19