Baditz Ottó önarckép
Baditz Ottó
(1849-1936)
Önarcképe három évtizeddel azután készült, hogy végleg elhagyta Münchent. Erről a kicsit távolba tekintő, “rembrandtos” képről nem a bohém művész, hanem a "művészet munkása" és a "mindig úriember" tekint ránk; sugárzik belőle, hogy Baditz a második, az itthoni csatát is megnyerte. artmagazin
Baditz Ottó életképfestő. Münchenben és Bécsben tanult, közben jogi diplomát is szerzett. Az ak. elvégzése után Münchenben élt, innen küldte életképeit a bp.-i, bécsi és párizsi kiállításokra. 1879?82-ben a müncheni Magyar Egyesület elnöke volt. 1881-ben Párizsban A falu rosszával aranyérmet nyert. 1885-ben állította ki a Műcsarnokban fő művét, az Angyalcsináló (MNG) c. kritikai zsánerképét. 1890 őszén Bp.-re költözött, ez évben a Kihallgatás (MNG) c. képével a Képzőművészeti Társ. nagydíját nyerte el. Ezekben az években keresett gyermekportretista volt. Művészetére mindjobban hatott Munkácsy. Sokat illusztrált. 1911-ben visszavonult birtokára, 1921-ben szerepelt utoljára tárlaton. Magyar Életrajzi Lexikon 1900-1990
