BATES, DJANGO
DJANGO BATES
BATES, DJANGO - Leon Bates néven 1960. október 2-án született a kenti Beckenhamben, Angha.
Az autodidakta zongorista Bates, később - a trombitával és a hegedűvel együtt - a London's Centre for Young Musiciansban tanulmányozta hangszerét a hetvenes években, majd később a Morley College fiatal zenészek kurzusán vett részt. 1978-ban kétheti tanulás után elhagyta a Royal College of Musicot. Bates különleges öszszetételű együttesekkel kezdett dolgozni, amelyekben a nyolcvanas évek vezető fiatal zenészei és népszerű afrikai zenészek vettek részt. 1983ban többek között Tim Whiteheaddel, Steve Arguellesszel (akivel megalakította a Human Chain triót), Bill Bruforddal, Harry Beckett-tel és a Dudu Pukwana 's Zilával kísérletezett, és a Loose Tubes alapító tagja volt. 1986-ban Bates a Nagy-Britanniában turnézó George Russell Orchestra tagja volt, és ekkortól játszott a First House kvintettben, Ken Stabbs altszaxofonossal és Bruford jazzrock együttesében, az Earthworksben. Bates eklektikus zenei ízlése jól megjelenik játékában és szerzeményeiben épp ezért nem lehet beskatulyázni. Mind a billentyűs hangszereken, mind a tenorkürtön (ezen a jazzkörökben meglehetősen szokatlan hangszeren Bates különösen eredményes) jellegzetes és vállalkozó szellemű zenész, aki úgy tűnik, hogy képtelen rosszat vagy érdektelent produkálni. 1990-ben Bates szvitjét, a Music For The Third Policeman-t, amely Flann O'Brien regényén alapul, az erre az alkalomra alakított Powder Room Collapse Orchestra közreműködésével vették fel, majd 1991 nyarán egy másik big banddel, a Delightful Precipice zenekarral, amely nevét a Loose Tubes albumának címéről kapta, egy olyan showt adtak elő, amelyben egy cirkusz is szerepelt. Az év elején Sidsel Endresen norvég énekessel turnézott Nagy-Britanniában. Intenzív és eredeti zeneszerző, akinek eklekticizmusát néha megtöri gyerekes humora. Bates a kilencvenes évek brit jazzéletének jelentős figurája lesz.
Albumok: First House (1985), a Human Chainnel: Cashin' In (1988), a First House-zal: Can tilena (1989), Music For The Third Policeman (1990).

Mind a billentyűs hangszereken, mind a tenorkürtön (ezen a jazzkörökben meglehetősen szokatlan hangszeren Bates különösen eredményes)
