BARTZ, GARY
BARTZ, GARY
GARY BARTZ
BARTZ, GARY - 1940. szeptember 26-án szüle-tett a marylandi Baltimore-ban, Egyesült Államok.
Bartz édesapja egy jazzklubot működtetett, és a fiú 11 esztendős korában kezdett altszaxofonozni. Az Alabama State Teachers College Bandben játszott, édesapja klubjában szerepelt. A New York-i Juilliard Schoolban és a baltimore-i Peabody konzervatóriumban tanult. Lee Morgannel és Grachan Moncur III-del dolgozott. Első profi szerződése a Max Roach-Abbey Lincoln zenekarral 1964-ben volt. 1965-66-tól az Art Blakey's Jazz Messengers tagja volt, amelyet második Roach-szerződése követett, valamint a Charles Tolliverrel, Blue Mitchell-lel és McCoy Tynerrel töltött korszakok. Tyner egyszer úgy nyilatkozott, hogy ez volt a legprímább, legegységesebb zenekara, amit valaha is vezetett. 1970 augusztusával kezdődőleg 18 hónapig Miles Davisszel zenélt (Live - Evil), 1972-ben megalakította a Ntu Troop együttest, és a hetvenes években mindinkább a funkfúziós mezőkre lépett, majd visszatért a hard bophoz, amely területen tolakodó és agilis improvizációs technikája a legjobban érvényesült. Eredetileg Charlie Parker megszállottja volt, majd a Phil Woods-i tradíciókat és Jackie McLeant követte, akivel finom zenét csináltak (Ode To Super).
Albumok: Libra (1967), Another Earth (1968), Home! (1969), Harlem Bush Music - Taifa (1970), Harlem Bush Music- Uhuru (1971), Follow The Me-dicine Man (1972), lu-lu Street Songs (1972), I've Known Rivers (1973), Singarella - A Ghetto Fairytale (1974), The Shadow Do (1975), Music Is My Sanctuary (1975), lu-lu Man (1976), Love Affair (1978), Bartz (1980), Reflections Of Monk (1989), West 42nd Street (1990), Miles Davisszel: Live - Evil (1970), Cosmo Intinivel: My Favourite Roots (1990), Jackie McLeannel: Ode To Super (1973), McCoy Tynerrel: Focal Point (1976).
visszatért a hard bophoz, amely területen tolakodó és agilis improvizációs technikája a legjobban érvényesült
