BARBIERI, GATO

BARBIERI, GATO

GATO BARBIERI

BARBIERI, GATO - Leandro J. Barbieri néven 1934. november 28-án született az argentínai Ro­sarióban.

Gyermekkorában kezdett klarinétoz­ni, és amikor családja Buenos Airesbe költözött, akkor Gato áttért az altszaxofonra. Csatlakozott Lalo Schifrin együtteséhez, és a Charlie Parker­hez fűződő korai emlékek ellenére átváltott a tenorszaxofonra. Megalakította saját kvartettjét, amellyel gyakran kísérték a vendégszereplő amerikai jazzmuzsikusokat, és John Coltrane hatása alatt kezdett játszani. 1962-ben Barbieri elhagyta Latin-Amerikát, hogy Olaszországba költözzön, ahol egy ideig Don Cherry free zene­karával dolgozott. Noha Barbieri korábban há­tat fordított szülőhazája zenéjének, a fizikai tá­volság most lehetőséget adott rá, hogy felismerje e zene lehetőségeit a jazzben. A hatvanas évek közepétől zenéje mind egyénibb lett, beépítette Dél-Amerika számos táncritmusát a tömör és lágy, örökké változó háttérfüggönybe, ami sten­keres tenorjátéka keretéül szolgált. A hetvenes évek eleje óta Barbieri mind több időt tölt Dél­Amerikában, és példájával és hozzáállásával segíti mind a jazz előrejutását, mind a dél-ameri­kai szubkontinens zenei örökségének jobb meg­értését.


Albumok: In Search Of The Mystery (1967), The Third World (1969), Under Fire (kb. 1970), Last Tango In Paris (kb. 1972), Chapter One: Latin Ame­rica (1973), Chapter Three: Viva Emiliano Zapata (1974), Chapter Four: Alive In New New York (1975), Caliente (1976), Obsession (1978), Euphoria (1979), Under Fire (1980), Para Los Amigos (1983), Apassionado (1983), Gato... Para Los Amigos! (1983), The Third World Revisited (1988).

A hatvanas évek közepétől zenéje mind egyénibb lett, beépítette Dél-Amerika számos táncritmusát a tömör és lágy, örökké változó háttérfüggönybe, ami sten­keres tenorjátéka keretéül szolgált.