BAILEY, MILDRED

BAILEY, MILDRED

MILDRED BAILEY

BAILEY, MILDRED - Mildred Rinker néven 1907. február 27-én született a Washington ál­lambeli Tekoában, Egyesült Államok, 1951. de­cember 12-én hunyt el.

A húszas évek elején Bai­ley némafilmszínházakban énekelt és zongorá­zott, egyúttal dalbemutató is volt kottakiadók­nál, és revükben, valamint rádióadásokban sze­repelt. Már 18 éves korában egy hollywoodi éj­szakai klub vezető előadója volt, ahol populáris dalokat, blues-számokat és néhány szertelen vaudeville-darabot énekelt. Rendszeresen dol­gozott jazzmuzsikusokkal, akikhez feltűnően vonzódott a zenében. Első felvételeit 1929-ben a gitáros Eddie Langgel készítette. Még ugyaneb­ben az évben szerződtette Paul Whiteman, aki­nek zenekarában a legjobb fehér bőrű jazzmu­zsikusokkal szerepelhetett együtt (fivére, Al Rinker Bing Crosbyval és Harry Barrisszel Whiteman vokáltriójának, a Rhythm Boysnak tagja volt). Jó1 ismert rádiós személyiségként számtalan fellépési lehetőséget kapott, és egy időben saját rendszeres showműsora is volt. 1932-ben elsöprő sikert aratott Hoagy Carmi­chael “Rockin' Chair'-jével, és ettől kezdve úgy emlegették mint ,Rockin' Chair Lady"-t. Egy időben a xylofonos Red Norvo felesége volt, és tovább szerepelt jazzmuzsikusokkal, ugyanak­kor, hála rádiós munkájának, rendkívüli nép­szeresűgét is megőrizte mint populáris előadó. Törékeny, kedves hangon énekelt, amely szinte meghazudtolta ugyancsak dúsidomú termetét, és szívből érzett lágysággal adta e16 a harmincas évek dalszövegeinek legnagyobb banalitásait is. Az első fehér bőre énekesnő volt, aki teljes joggal kiérdemelte a “jazzénekesnő" szót. Bailey könnyedén swingelt, és olyan jazzmuzsikusok szóltak elismerően együttmüködésükről, mint Bunny Berigan, Buck Clayton, Benny Goodman, Coleman Hawkins, Johnny Hodges és Teddy Wilson. Sohasem volt igazán jó egészségi álla­potban, és még 44 esztendős sem volt 1951-ben, amikor szívbajban elhunyt.


Antológiák: The Uncollected Mildred Bailey - CBS Radio Show (1944) (1979), Mildred Bailey With Paul Barron's Orchestra (1944) (1979), All Of Me (1945) (1979), Rarest Of All Rare Performances (1944) (1982), Mildred Bailey (1938-39) (1982), The Mildred Bailey Collection - 20 Golden Hits (1987).

Az első fehér bőre énekesnő volt, aki teljes joggal kiérdemelte a “jazzénekesnő" szót.