Jean-Jacques

LEBEL

Kortárs Művészeti Múzeum Ludwig Múzeum Budapest

Jean-Jacques Lebel 1936-ban született Párizsban, gyerekkorát New York-ban tölti, ahol már korán számára meghatározó személyiségekkel ismerkedik meg, többek között Marcel Duchamp-ral, André Breton-nal és Billy Holiday-jel.

1952-ben visszatér Európába, megjelenik első folyóirata, a Front Unique (politika, képzőművészet és költészet) Firenzében, itt mutatja be első kiállítását is 1955-ben, a Galleria Numero-ban.

1960-ban Velencében ő szervezi az első európai happeninget - L'Enterrement de la Chose de Tanguely címmel.

1961-ben visszatér New York-ba, ahol Claes Oldenburg-gal, Allen Kaprow-val, Erro-val, Nam June Paik-kal, Robert Filliou-val és másokkal találkozik és dolgozik együtt.

1960-ban és '61-ben fesztivált szervez az algériai háború ellen Párizsban, Velencében és Milánóban (Anti-Procčs). ő kezdeményezi egy nagy, kollektív antifasiszta festmény megalkotását (Grand Tableau Antifasciste Collectif, 1961 Milánó), melyben 6 művész vesz részt. (Ezt a művet a rendőrség elkobozta és 23 év után került elő, majd 1996-ban állították ki újra Párizsban).

A 60-as évektől Lebel folyamatosan szervez happeningeket, performanszokat és akciókat világszerte.

1964-től rendezi meg a Festival de la Libre Expression-t, mely egy nemzetközi találkozó konkrét költészeti eseményekkel, filmvetítésekkel, kiállításokkal és happeningekkel.

1968-ban aktívan részt vesz a politikai eseményekben, a Noir et Rouge anarchista csoport és a Mouvement du 22 mars tagjaként. Mindvégig hangsúlyozza a másságra és különbözőségre való jogot.

Művészetével fellép az École de Paris intézményesültsége és érdektelensége ellen. Kollázsokat és kalligráfiákat készít, folyamatosan írja naplóját, mely fontos kordokumentum. Műveiben gyakran megjeleníti a számára fontos személyeket, például Man Ray-t, Meret Oppenheimet, vagy André Breton-t. Az utóbbi években a művészettörténet kiemelkedő műveit parafrazálja ironikus hangnemben. Mindvégig megőrizte azonban a politizáló irányt is, mint örök anarchista, akinek legfontosabb a szellemi szabadság. Műveiben sok stílust egyesít, többek között a újdadaizmust, a combine painting-et, a szituacionizmust, a nouveau réalisme-ot, a szürrealizmust.

1979-től szervezi - a korábbi fesztivál hagyományait követően - a POLIPHONIX nemzetközi konkrét költészeti találkozót. (A fesztivál Magyarországon 1988-ban Szegeden és 1994-ban Budapesten volt).

Lebel számos könyvet publikált, már a 60-as években fordította Allen Ginsberg, William Burroughs műveit. Többek között kiadott egy antológiát a nagy generáció költészetéről, a happeningről, és a konkrét költészetről.