ROSSZ NAP FÉLÚTON
The Residents: Bad Day on the Midway
A misztérium, amelyet
Residents-nek
(a "lakóknak") neveznek, a hetvenes években jelent meg a californiai San
Mateo városkában, alig 40 kilométerre északra San Francisco-tól. Öt nem-zenész
fogott itt neki egy közös idea megvalósításának: kísérleteztek a kedvenc
hangszereikkel, furcsa hangzásokat produkáltak, és ezeket később többcsatornás
lejátszókon mixelték és montírozták. Első szerzeményük, a ma már legendásnak
számító
Santa Dog (a "szent kutya") volt, amit 1972-ben jelentettek
meg, karácsonyi üdvözletként.
E rég elmúlt tél óta a band több mint húsz albumot és
számos kislemezt jelentetett meg. A zeneművészet új, még ismeretlen területeinek
felfedezése a legtöbb zenekarnak elégséges kaland lett volna, ám a Residents-ek
eredendő lendülete, ötletgazdagsága és kísérletező kedve távoli utakra
vitte őket. 1976-ban első pionírjai a vizuális médiának:
The Third
Reich'n'Roll (a "harmadik birodalom 's forgás": a náci világállam-elv
és a rock'n'roll lefordíthatatlan szó/kapcsolata) című videószpotjuk az
új művészeti ág fejlődésének radikális fordulópontja. Néhány évvel később
a New York-i Modern Művészetek Múzeuma a zenei videoszpotok innovátorát
fedezte fel bennük, és
One Minut Movies ("egyperces mozik") c.
munkájukat felvette állandó gyűjteményébe. Tíz év aktív zenélés és videózás
után újabb váltás következett: a színházi muzsika és performansz kifejezési
formái felé fordultak. Kísérleteiket a
Mole Show ("vakond felvonulás")
c. ambiciózus trilógia koronázta meg, amellyel nagy európai turnét is
tettek.
Ezután furcsa és különleges film- és videósorozatot készítettek
az MTV és a Discovery Channel tévéadók részére. 1991-ben a
Freak Show ("szörnyszülött mutatvány")
c. új albumuk bemutatójára
Jim Ludtke kompjúteres animátorral
közösen megkomponálják a
Harry the Head ("Ördögfej Harry") c.
szám fantasztikus 3D videószpotját. Ludtke látványos animációja és design-ja
adta az ösztönzést, hogy később létrehozzák a
Freak Show teljes
anyagának CD-ROM-ját. Az interaktív mesére, zenére, videóra és digital
art-ra alapozott mű forradalmi változást hozott a kreatív kifejezés történetében
- "minden idők legjobb műalkotásának" kiáltották ki.
Az ezredfordulót megelőlegező, 1995-ös munkájuk: a
Bad
Day on the Midway ("rossz nap félúton" vagy "rossz nap, félúton"
vagy "félúton a rossz nap" stb.) c. CD-ROM interaktív játékként van felépítva,
amely az óriási New York-i vidámpark, a Coney Island területén játszódik.
A karneválon történő, misztikus és bizarr gyilkosságok szövevényében tíz
- Ludtke által kreált - főszereplő jelenik meg. A hősök hangját több élő
színésztől kölcsönözték, akiknek személyisége mintául szolgált a karakterek
kialakításánál. Hogy elkerüljék a realisztikus ábrázolást, a színészek
szemét és száját digitalizálták, és a kompjúteren generált képeket beillesztették
a hősök háromdimenziós alakjára. A játékot, amelybe attraktív kontra zoommal
lehet belépni, a Residents-ek zenéje, és az eredeti mese ezer részlete
kíséri.
A
Rossz nap... minden szereplőjének külön története
van, amelyek nincsenek kapcsolatban egymással.
Timmy
- a kisfú,
Oscar - a patkány,
Dagmar
- a tetovált szépség és szenvedélyes kutyabarát, azután
IRS Man,
Lottie,
Oto,
Jocko,
Ike és
Ted. Aki belép a játékba és átveszi
valamelyik "harcos" szerepét, hirtelen az egyik kifejező tekintetű és
éles nyelvű, dilis 3D-karikatúra fejében találja magát. A részletektől
hemzsegő, misztikus környezetben azután, a saját ítélőképességére és ügyességére
hagyatkozva, idejének letelte előtt, ki kell kerülnie a találkozást a
sorozatgyilkossal.
A nap szépsége vagy rútsága, "félúton" szórakozás és
halál között, nagyban az emberi játékostól függ. Miközben a nap lassan
halad a maga megszokott medrében, különböző végkifejletek felé, amelyeket
a játékos előidézett vagy elszalasztott, amelyekben a hősökkel megtörténnek
dolgok vagy sem, percről-percre szűkülnek a játékos lehetőségei. Nem más
ez, mint egy - a játékos választásainak és döntéseinek következményeitől
függő - vízió életre hívása a tudatban, a
digitális karma egy
fajtája. Az előre nem látható, furcsa és bizarr események forgatagának
meséjében minden mesét újabb mese követ, és ellenállhatatlanul sodorja
a játékost magával.
És végül, talán nem is fontos, ki a szériagyilkos...
Tsss