Geometrikus Gondviselés
Dream Team: Virtuális Édenkert
Merre tart a világ? A múltból a jövőbe? Vagy a jelenből
a semmibe? Vagy a jövőből a végtelenbe? És, mi lesz veled, emberke? Az
Éden elveszett - belezuhanhatsz a káoszba, a horror vacui fekete lyukába,
a személytelen átlényegülés fraktálködébe. Jön, ami nem volt, és aminek
nem kellett volna lennie.
Milyen sorsot jósol nekünk az álom, a művészet? Kitesszük
a lelkünket közszemlére?
Négyméteres acél oktaéder uralja a szín/teret, benne
az isteni Teremtő, az ördögi Ősanya, a paradicsomi pár, a Gyermekek. Négyük
szigorúan koreografált léte vázolja, felületesen, korlátolt lehetőségeinket.
Rohanás a civilizációkon át, történelem nélkül, csak az emberi viszonyrendszerek
tükrében. Sikertelen sorozatok. Teremtés, eredendő bűn és eredeti élet,
százszoros kicsinyítésben. Alien-szülés, idegenek szerelme és harca, koitálás
ismerős szemű szörnyekkel. Pörgés önmagunk körül, ahogyan egy üstökös
kergeti a saját farkát, magányosan, a kozmikus időtlenségben. Végtelenített
mozgás-sorozatok, a nem-történés terében.
Ilyen lenne? Ellenállhatatlanul dübörgött az acid elektronika,
rámozdultam a lüktetésére. És arra gondoltam: Nem hiszek ennek az előadásnak.
Mit ad hozzá a Teremtés Könyvéhez? Nincs virtuális édenkert,
csak a költők és computer programozók képzeletében.
Tsss
Rendezte: Balázs Mari.
Táncosok: Perfalvi Tünde Hedvig, Horváth István,
Tóth Imre, Balázs Mari
