KILENCEDIK UTAS

LANDOLÁS, FEJRE

Amikor Sigourney, a klón, és Winona, az android, a kétezerfogú Idegennel való leszámolás után megérkeznek anyabolygójuk, a Terra légkörébe, s megpillantják annak éteri fényeit, még nem tudják, hogy űrkapszulájukban a legveszélyesebb, legkegyetlenebb és leglegyőzhetetlenebb szörnyet hurcolják magukkal. A hajó frizsiderében ugyanis, egy 200 grammos, látszólag bontatlan, szintetikus mogyoróval töltött Mars csokiszeletben, csomagolásnak álcázott képregény lapjai között ravaszul megbújva, ott rágcsál ALIEN IV.: a Miki Egér!

A mit sem sejtő emberi faj gyanútlanul fogadja őket, és kezdetét veszi a végső leszámolás: egerek, emberek, ufók, Plútó kutyák élethalálharca... J. J. Jeunet, egyike a szerencsés túlélőknek, hetven év múlva, 1997-ben Feltámad a Halál > Alien Resurrection címen filmre viszi a szörnyű vészt: emlékeztetőül, hogy nem szabad elbíznunk magunkat. Daj, Redža, ne zajebavaj! Alles ist gut.



© REDžA: Alien IV (1995)

A MIKI MAJSZLI APOTEÓZISA

Ezerkilencszáz-huszonhétben szétnéz Mickey Mouse a Földön, és látá, hogy Charles Lindbergh a Spirit of St. Louis nevű gépén 33 órája száll magányosan az Atlanti-óceán fölött, hogy Csang Kaj-sek véres polgárháborút ví Kínában, aholis egyszerre három kormány van hatalmon, hogy Joszif Sztálin leszámol ellenfeleivel, és Lev Trockijt Alma-Atába száműzi, aki ott halászik, hogy mintegy 350 000 évvel ezelőtt élt előember csontjaira bukkannak Pekingben, hogy Yehudi Menuhin, a Párizsban koncertező tízéves hegedűművész Edouard Lalo Spanyol szimfóniáját játssza, és a siker óriási, hogy a magyarok felállítják Kossuth Lajos szobrát a Parlament előtt, hogy az ámerikaiak New York-ban bemutatják A jazzénekes című hangosfilmet, az elsőt a világon, és látá, látá bizony, hogy ez jó. Jó kis hely ez: az Identifikálatlan Röpülő Egerek szűz terra incognitája, ahol még minden megtörténhet...



© Walt DISNEY - Ub IWERKS: Ős-Miki randit kér (1928)

Alakot ölteni - rothadt ügy. Mert milyen legyen a bevándorló, ha kínai, peremvidéki, vagy űrszörnyrágcsáló savas vérrel, meg ilyesmi. Nem lehet belőle bonviván, donhuán, mi a faustot akartok? Legyen kétlábú, zoomorf humanoid - ez az emberállatrémek világában kevésbé feltűnő. Örökké tágra nyitott reflektorszemek, elasztikus propellerfülek, füligérő száj, széles, fogatlan mosoly. A teste, öltözéke mint a három éves korban megrekedt háromszáz éves idiótáké. Fogadja örökbe a jó öreg Dűzni apó. Legyenek barátai Felix, a Macska, és Oswald, a Nyúl. Legyen a neve Mortimer, huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi, vízuma négy évente hosszabbítandó.



© Andy WARHOL: Dupla Miki Mausz (1981)

Legyen bátor, attraktív, találékony, álmodozó, játékos. Ne legyen gyönge a szíve, de legyen lelke, mondják rá, hogy: "lelke van". Legyen, ha kell, vakmerő és pökhendi, mint egy kényúr; ha kell, mulatságos és filozofikus, mint bolond a kényúr udvarában. Legyen magányos cowboy, kettős ügynök, három testőr, legyen egyszerre négy! Kobaltkék-Chaplin, Kobaltkék-Monroe, Kobaltkék-Warhola, Kobaltkék-Dean. Lepjen meg bennünket, és lepje meg saját magát. Lepje meg magával bennünket: az első képregény-füzetek nyomában kitör a kalandtörténet-láz. Mickey csillag a 40-es évek végéig: olyan, amilyennek az amerikaiak magukat elképzelik, optimizmusuk és álmaik megtestesítője. Egy New York-i gyerekklubban háromdimenziós szemüveggel olvassák a comics-történeteket.



© Gary BASEMAN: Disneyland balról jobbra

Mit tudok én? Semmit. Született százmilliárd kisegér, jártak iskolába, ledöntötték a falakat, lett belőlük nagyegér, jártak a pszichológushoz, felépítették a falakat. Csillagrendszerek, rendezett pázsitok urai lettek. Nem ették meg egymást, nem ették meg a szomszédot. Nem erőszakolták meg egymást, nem erőszakolták meg a szomszédot. Nem ölték meg egymást, nem ölték meg a szomszédot. Nem ismerték Freudot. "Várjuk, hogy jöjjön Freud." - mondták. "Várlak benneteket." - mondta Freud.



© Katsuya ISE: Miki Egér

Ez gyermekkorom egere, ahogyan mi neveztük: a Miki Majszli. Hat-hét éves lehetek, ősz van, nagyapámék morzsolják a kukoricát. Hogy ne lábatlankodjak, feladatot kapok: nekem kell összefogdosnom a katárkából kimenekülő, szürke egereket. Kiugranak az aranysárga csövek közül, és vakon menekülnek a veteményeskert irányába. Lecsapom őket puszta kézzel, amelyik túléli, az egy ötliteres dunsztosüvegbe kerül. Mind kevesebb merészkedik elő, végül a katárka is kiürül. Megemelem a deszkapadló egyik poros deszkáját, és alatta száz egér lapul. Semmi idő alatt szétspriccelnek, csak egyet sikerül elcsípnem, az meg belemar az ujjamba. Lekötözöm a dunsztos száját, és elmegyek vacsorázni. Az egerek eszelősen ugrálnak egymáson, fölfelé. Másnapra valamennyi megfullad.

Kérek anyámtól, aki a kórház orr-fül-gégészeti műtőjében dolgozik, egy üveg étert, amivel a betegeket altatják. Beleteszek egy egeret, a többit a macskák elé szórom. A kétdecis, vastag falú, gumidugós üveget biztos helyre rejtem, és elfelejtem. Húsz év múlva megtalálom. Az éter fele elpárolgott, olajos sárgává sűrűsödött, de a majszli még mindig benne van. Összetöpörödött, de rendületlenül néz kifelé. Így.



© John FAWCETT: Dubuffet egere

Miki mester, a festőművész, önmagát festi, ahogyan lelki szemeivel látja. Belelát a vesékbe: a sajátjába, és a fajáéba is. Lényeget ábrázol, érzéki formában. Mimézist és katarzist kínál. Hirtelen minden kiderül, ami beborult. Természetfeletti fény önti el a műtermet, az arányok eltolódnak, az aranymetszet deformálódik, a perspektíva a végtelenbe csúszik. Ismeretlen dimenziók tárulnak fel: a vászonról a karatebilder ALIEN XXI. provokatívan és vágyakozva más komédiák irányába tekint. Véres szar színű.



© Dave JONASON: Miki a múzeumban

A Kacsa Palit nézi. Röhögnek egymásra. Humanoid nem látható. Egymásra röhögnek.



© Keith HARING: Cím nélkül

Kommentár nélkül, a nyolcvanas évekből. Nincs börtönfal, sem ablak, csak mirákulumként fényeskedő ablakrácsok. Isten új szemmel néz ránk? Új szemmel néz be ránk?

Kint, a házakon, a kerítéseken, a metrókocsikon megjelenik a szórópisztollyal festett, túlhangsúlyozott nemi szervvel büszkélkedő (merev faszú) Miszter Mickey, kíméletlenül jelezve az "ártatlanság" és az "ártalmatlanság" végét.



© TRICEPS: Fiatal magyarok (1998)

"Fiatal magyarok rázzák az utcát / Budapest remeg, és maguk se' tudják, / hogy ezt a remegést melyikük hozta, / a külvárosból a belvárosba..." Nyolcvankettő, Európa Kiadó, hja.



© Aleksandar ZOGRAF: Hipnogogikus vízió (1995)

Ha a szerző felakasztja magát, teremtményei szabadok lesznek. Elolvassák a búcsúlevelét, tiszteletben tartják a végrendeletét, elosztják a vagyonát, áldják az emlékét. Kezdetét veszi a Stabilitás Kora. Ha ez csak álmában történik meg vele, az nagy baj. Akkor, ébredés után, újra meg kell tennie.